Felelősségbiztosítás

1995. évi XCVII. törvény
a légi közlekedésről

A biztosítás

69. § (1) A nyilvános repülőtér - a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér katonai szektorának kivételével -, a lajstromba bejegyzett polgári légijármű, továbbá a magyar tulajdonban lévő, lajstromozásra nem kötelezett polgári légijármű üzemben tartása, valamint polgári légiforgalmi irányító szolgálat által légiforgalmi irányítói tevékenység - harmadik személynek okozott kár megtérítése céljából, a külön jogszabályban meghatározott - felelősségbiztosítási fedezet fennállása esetén végezhető. A nyilvános repülőterek esetében a felelősségbiztosítási fedezet összegét a tárgyévet megelőző három év statisztikai adatai alapján számított átlagos éves utasforgalom alapján kell megállapítani.

(3) A kötelező felelősségbiztosítás az üzemben tartó által a légi jármű vezetésével vagy a fedélzeten egyéb szolgálat teljesítésével megbízott személyek által feladatuk ellátása során harmadik személynek okozott károk megtérítésére is kiterjed.

70. § A kötelező felelősségbiztosítás szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

A légi közlekedésről szoló törvény a lajstromozásra nem kötelezett polgári légijármű üzemben tartását egyértelműen felelősségbiztosítási fedezet fennállásához köti. Annak szabályait rendeletben határozza meg.

785/2004/EK rendelet

2.2 Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a következőkre:
c) lábról indítható repülőgépek (beleértve a motoros siklóernyőket és sárkányrepülőket)

39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet

2. § (1) A 785/2004/EK rendelet által nem szabályozott esetekben a harmadik személyeknek okozott károk megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosításnak a légi jármű maximális felszállótömegétől függően legalább az alábbi összeghatárokig kell fedezetet nyújtania:
a) 200 kg vagy ennél kevesebb maximális felszállótömeg esetén 10 000 000 Ft
b) 201-500 kg közötti maximális felszállótömeg esetén 25 000 000 Ft
c) 501 kg maximális felszállótömegtől kezdődően 50 000 000 Ft

(2) A légi jármű maximális felszállótömege a légi jármű légialkalmassági bizonyítványában meghatározott legnagyobb tömeg.

A siklóernyőnek nincs légialkalmassági bizonyítványa, azaz a (2) nem értelmezhető, vitatható hogy ez esetben az a) kategóriára vagy a gyártó által megadott max. terhelésre vonatkoztatva alkalmazandó vagy egyáltalán nem alkalmazható a rendelet.

 

Álláspontunk szerint, a felelősségbiztosítás megkötése szükséges, hasznos és ezért a SIRESZ annak megkötését tagjai számára javasolja.

 

4. § (2) A 785/2004/EK rendelet által nem szabályozott esetekben légiközlekedési tevékenységet végző légi jármű üzemben tartója felelősségbiztosításának legalább a következő összeghatárokig kell fedezetet nyújtania:
a) utasok halála vagy testi sérülése esetére utasonként 30 000 000 Ft, a teljes légi járműre vonatkozó fedezet tekintetében pedig az utasülőhelyek számának és az utasonkénti összeg szorzatának megfelelő összeg

7. § (1) A biztosítási fedezet fennállását a biztosító által kiállított igazolás tanúsítja.

(6) A légi jármű üzemben tartója köteles az előírt hatályos biztosítás fennállásáról szóló, az adott légi járműre vonatkozó igazolást a légi jármű fedélzetén tartani és az ellenőrzésre jogosult személynek felszólításra bemutatni. Érvényes igazolás hiányában a légi jármű a légi közlekedésben nem vehet részt.

A biztosításról a biztosító által kiállított igazolással kell rendelkeznünk a repüléshez.

 

Jogszabályok:

1995. évi XCVII. törvény a légiközlekedésről ( külső hivatkozás )
Az Európai Parlament és a Tanács 785/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a légifuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről ( külső hivatkozás )
39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet a légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról ( külső hivatkozás )

További hírek > > >